Anyakönyvi igazgatás

_____________________________________________________

Anyakönyvi igazgatás

Az államigazgatási hivatal feladatai a fővárosi kerületi és települési önkormányzatok polgármesteri hivatalában, körjegyzőségében dolgozó anyakönyvvezetők tevékenységével kapcsolatban széleskörűek.

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (továbbiakban: At.) 3. § (1) bekezdése alapján az anyakönyvvezető tevékenysége felett az államigazgatási hivatal gyakorol felügyeletet.

A Hivatalnál végzett magyar és külföldi állampolgárokat érintő anyakönyvi eseményekről az At. 3. § (2) bekezdése alapján az államigazgatási hivatal - a felügyeleti és ellenőrzési tevékenységén túl - az anyakönyvi igazgatás területén az alábbi elsőfokú hatósági jogköröket gyakorolja:

• kiadja az előírt feltételek megléte esetén a Magyarországon élő magyar állampolgár, hontalan, illetőleg menekültként elismert személy külföldön történő házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítványt,
• felmentést adhat indokolt esetben nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén annak igazolása alól, hogy a nem magyar állampolgár házasuló házasságkötésének vagy a felek bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének személyes joga szerint nincs akadálya.

Ezekben az elsőfokú hatósági ügyekben a másodfokú hatósági jogkört az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörében eljárva, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Hatósági Főosztály Anyakönyvi Osztálya gyakorolja.

Az At. 3. § (2) bekezdésében biztosított másodfokú hatósági jogkörök és sajátos hatáskörök alapján az államigazgatási hivatal:

• elrendeli - a hazai anyakönyvezés kivételével - az anyakönyvezést, ha annak alapja külföldi okirat vagy külföldi állampolgár által tett apai elismerés,
• elbírálja a bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságát, amennyiben nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni,
• beszerzi külföldről az anyakönyvi okiratokat, illetőleg külföldre továbbítja azokat,
• másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik az anyakönyvvezető és a jegyző által hozott anyakönyvi tárgyú elsőfokú határozatok esetében

Az államigazgatási hivatal másodfokú határozata ellen további fellebbezésre nincs lehetőség, de jogszabálysértésre hivatkozva az államigazgatási ügyekben illetékes bíróságtól lehet kérni annak felülvizsgálatát.

Ü G Y L E Í R Á S O K

I. Ügytípus megnevezése:

HÁZASSÁGI TANÚSÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSA

A vonatkozó jogszabályok megnevezése:

-   Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi. 17. törvényerejű rendelet.

-   Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III.7.) BM rendelet.

-   A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 37. §-a, a 38. § (3)-(4) bekezdése.

-   Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének X.4. pontja.

-   A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.).

A BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ LÉTESÍTÉSÉHEZ TANÚSÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSA

A vonatkozó jogszabályok megnevezése:

-   Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi. 17. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésének f) pontja, és 23. §-a, valamint 26/D., 26/E. és 42/A. § (3) bekezdése.

-   A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 37. §-a, a 38. § (3)-(4) bekezdése, továbbá 41/A. (1) és (2) bekezdése.

-   Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének X.4. pontja.

-   A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.).

Ügymenet leírása:

A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár, hontalan személy vagy menekültként elismert személy, a külföldön élő magyar állampolgár külföldön történő házasságkötése, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén az érintettnek a külföldi hatóság előtt tanúsítvánnyal kell igazolnia, hogy házasságkötésének, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a magyar jog szerint törvényes akadálya nincs.

A tanúsítvány kiadása iránti kérelmet a házasulandó, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését kérő személyesen a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye, érvényes bejelentett lakcím hiányában pedig az utolsó bejelentett lakcíme szerint illetékes anyakönyvvezetőnél nyújthatja be, aki azt haladéktalanul továbbítja az illetékes államigazgatási hivatalhoz.

Külföldön élő magyar állampolgár részére a tanúsítványt a lakóhelye szerint illetékes magyar konzuli tisztviselője állítja ki személyes kérelmét követően.

Az eljárás illetéke 5.000 Ft, melyet a kérelemre felragasztva, illetékbélyeg formájában kell leróni.

A kérelem benyújtásához szükséges iratok:

A magyar állampolgár 

-   Személyazonosságát és állampolgárságát igazoló okiratok

-   születési anyakönyvi kivonat

-   családi állapotát és névviselését igazoló okiratát: özvegy vagy elvált családi állapotú házasulandó esetén záradékolt házassági anyakönyvi kivonat; nőtlen, illetőleg hajadon családi állapotú házasulandó esetén a családi állapot tényét a központi személyiadat és lakcímnyilvántartás alapján az anyakönyvvezető ellenőrzi

A külföldi állampolgár

-   személyazonosságát és állampolgárságát igazoló okiratok

-   születési anyakönyvi kivonat

-   családi állapotát igazoló okirat

-   lakcím, illetve lakóhely igazolása (okirattal, vagy lakcímnyilvántartó igazolással)

Amennyiben a kérelemről készített jegyzőkönyv felvételekor a nem magyar állampolgár nem tartózkodik Magyarországon az illetékes külföldi hatóság (például, közjegyző, anyakönyvvezető,) előtt tett és hitelesített nyilatkozatát kell csatolni, amelyben kijelenti, hogy a megnevezett magyar állampolgárral tervezett házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének a reá irányadó személyes joga alapján legjobb tudomása szerint nincs törvényes akadálya.

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a külföldi házasulandó, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni kívánó személy születési családi és utónevét, házassági nevét, születésének helyét és idejét, nemét, családi állapotát, a szülők születési családi és utónevét, lakóhelyét és állampolgárságát.

Az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell benyújtani. A magyar hatóságok előtt folyó eljárásban többek között az a fordítás tekinthető hitelesnek, amelyet az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, a felhatalmazott magyar közjegyző, illetve az arra jogosult magyar konzuli tisztviselő készített.

A külföldön kiállított okiratok elfogadhatósága kérdésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 52.§ (2) bekezdése előírja, hogy a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.  Szükség esetén, ebben a kérdésben a kérelem benyújtása során kérhető információ.

A tanúsítvány kiállítása céljából az anyakönyvvezető a kérelmet és annak mellékleteit, az államigazgatási hivatalhoz terjeszti fel. (A kérelmet nem lehet közvetlenül az államigazgatási hivatalnál előterjeszteni.)

A tanúsítványt az illetékes államigazgatási hivatal adja ki az anyakönyvvezető által megküldött kérelemben foglaltak és a csatolt okiratok megfelelőségének vizsgálatát követően. ( Az ügyek egyediségére való tekintettel a jelzett iratokon, adatokon túlmenően további irat becsatolására hívható fel a kérelmező a tényállás tisztázása céljából.)

A tanúsítvány kiállításának ügyintézési ideje 22 munkanap. (Az ügyintézési határidő az iratoknak az illetékes államigazgatási hivatalhoz történő megérkezésének napján kezdődik.)

A kérelmező a tanúsítványt - postai úton a kérelemben megadott magyarországi címre - kapja kézhez, de előzetes egyeztetés alapján, lehetőség van  az okiratok személyes átvételére is.

A tanúsítvány hat hónapig érvényes. Ha a házasságot, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot ez idő alatt külföldön nem kötik meg, illetve létesítik, úgy új tanúsítvány iránti kérelmet kell benyújtani.

A külföldön házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését szándékozóknak célszerű időben tájékozódniuk arról, hogy a külföldön felhasználásra kerülő magyar okiratokra szükséges-e felülhitelesítés.

A tanúsítványt nem kell felülhitelesíteni, ha Magyarország, és a tanúsítvány felhasználási helye szerinti állam között az okiratok kölcsönös elfogadhatósága tárgyában kétoldalú megállapodás van érvényben.

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény - un. Apostille-egyezmény -kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet alapján felülhitelesítési záradékkal ellátott magyar okiratokat fogadnak el például: Belgiumban, Lettországban, Hollandiában, Portugáliában, Finnországban. A magyar házassági tanúsítványt a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya látja el Apostille bélyegzővel.

Nemzetközi megállapodás hiányában - felülhitelesítés nélkül - a viszonosság alapján fogadja el a magyar okiratokat jelenleg az USA, Ausztrália, Írország, Izland, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Spanyolország, Svájc, Svédország.

Diplomáciai felülhitelesítéssel fogadja el a magyar okiratokat a legtöbb, Európán kívüli állam. A diplomáciai felülhitelesítő bélyegzést az adott állam hazánkba akkreditált külképviselete, ennek hiányában a magyarországi konzuli ügyek vitelével megbízott – más országba akkreditált - külképviselete helyezi el a magyar okiraton.

Magyar állampolgár külföldön kötött házasságát, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését Magyarországon is anyakönyveztetni kell.

A hazai anyakönyvezést a lakóhely, annak hiányában tartózkodási hely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, illetőleg az illetékes konzuli tisztviselőnél kell kérni. A kérelmet és az egyéb szükséges iratokat az anyakönyvvezető a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Igazgatóságának Hazai Anyakönyvi Osztályához terjeszti fel hazai anyakönyvezésre.

II. Ügytípus megnevezése:

NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR MAGYARORSZÁGI HÁZASSÁGKÖTÉSE

A vonatkozó jogszabályok megnevezése:

-   Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet

-   Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM. rendelet

-   A nemzetközi magánjogról szóló 1979 évi 13. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Nmjt.)

-   Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. mellékletének X.5. pontja

-   A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.)

-   A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (továbbiakban:Csjt.)

NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR MAGYARORSZÁGI BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLATÁNAK LÉTESÍTÉSE

A vonatkozó jogszabályok megnevezése:

-   Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet

-   Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM. rendelet

-   A nemzetközi magánjogról szóló 1979 évi 13. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Nmjt.)

-   Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv.

-   A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.)

Ügymenet leírása:

Amennyiben nem magyar állampolgár, vagy külföldön élő hontalan személy kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a személyes joga szerint nincs akadálya. A házasulók, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők személyes joga főszabályként az állampolgárságuk szerinti jog.

A házasság, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése  érvényességének anyagi jogi feltételeit a házasulandóknak, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítőknek a házasságkötés, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése idején fennálló közös személyes joga szerint kell elbírálni. Ha a házasulók, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők személyes joga különböző, a házasság, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése csak akkor érvényes, ha annak anyagi jogi feltételei mindkét házasuló, vagy bejegyzett élettárs személyes joga szerint teljesülnek.

A házasságot, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését Magyarországon nem lehet megkötni, illetve bejegyezni, ha a házasságkötésnek, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a magyar jog szerint elháríthatatlan akadálya van.

A házasságkötés, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesülésének alaki kellékeire a hatályos magyar jogszabályok vonatkoznak.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nem akadálya, illetve annak érvényességét nem érinti, ha a leendő bejegyzett élettárs személyes joga az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának jogintézményét nem ismeri, feltéve, hogy

a) a magyar állampolgársággal nem rendelkező leendő bejegyzett élettárs igazolja, hogy személyes joga szerint a házasságkötésnek nem lenne akadálya, és

b) legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik.

Az a) pontban meghatározott igazolás alól az illetékes  államigazgatási hivatal  indokolt esetben felmentést adhat.

A külföldi állampolgárnak személyesen, a magyar házasuló, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítő féllel együtt kell bejelentenie házasságkötési, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékát a tervezett házasságkötés, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes anyakönyvvezető előtt, amiről jegyzőkönyv készül.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására a fővárosi kerületekben, a megyei jogú városokban, valamint a körzetközponti feladatokat ellátó más települési önkormányzat polgármesteri hivatalában működő anyakönyvvezetők jogosultak.

A házasulók vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők egyike – ha magyarországi lakcímmel nem rendelkezik szándékát írásban is bejelentheti az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető), illetve az illetékes magyar konzuli tisztviselő előtt tett hitelesített - hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott - nyilatkozattal. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell mindazon adatokat, amelyek a magyarországi anyakönyvezéshez szükségesek.

Az eljáráshoz szükséges iratok:

-   Személyazonosság és állampolgárság igazolása: érvényes külföldi útlevél, vagy Európai Uniós országban élőnél a hazai hatósága által kiállított személyazonosító igazolvány (mely egyben úti okmány is), vagy magyar hatóság által - letelepedett, bevándorolt, menedékes, hontalan stb. részére - kiadott személyazonosító igazolvány, lakcímkártya.

-   Családi állapot igazolása, ha azt a tanúsítvány nem tartalmazza, vagy a tanúsítvány bemutatása alól felmentést kérnek.

-   Tanúsítvány, mely tartalmazza, hogy a külföldi állampolgár Magyarországon tervezett házasságkötésének, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének személyes joga alapján törvényes akadálya nincs. A tanúsítvány az abban feltüntetett ideig érvényes. Ha érvényességi időt nem tartalmaz, a kiállítástól számított hat hónapig fogadható el.

A tanúsítvány olyan közokirat, melyet a külföldi állam arra feljogosított szerve ad ki, igazolva a külföldi fél személyi adatait (születési családi és utónév, házassági név, születési hely és idő, szülők születési családi és utóneve), lakóhelyét, állampolgárságát, családi állapotát és azt, hogy a külföldi házasulónak, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítőjének a megnevezett magyar házasulóval, vagy a megnevezett bejegyzett élettársi kapcsolat létesítőjével való házasságkötése, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése az adott külföldi ország joga szerint nem ütközik akadályba.

Ha az anyakönyvbe bejegyzendő adatok a bemutatott okiratokkal nem igazoltak, vagy azok helyessége, valódisága kétséges, akkor az ügyféltől egyéb okirat is kérhető, illetve egyéb eljárás is lefolytatható.

Az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar fordításban kell becsatolnia. A magyar hatóságok előtt folyó eljárásban többek között az a fordítás tekinthető hitelesnek, amelyet az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI), felhatalmazott magyar közjegyző, az arra jogosult magyar konzuli tisztviselő készített.

A külföldön kiállított okiratok elfogadhatósága kérdésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 52.§ (2) bekezdése előírja, hogy a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.  Szükség esetén, ebben a kérdésben a kérelem benyújtása során kérhető információ.

A tanúsítványt diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell bemutatni, ha a viszonossági gyakorlat vagy nemzetközi szerződések ettől eltérően nem rendelkeznek. /I. ügytípus ügymenet leírásában részletesen megtalálható./

Az eljárás illetékmentes, az okiratok beszerzésének és magyar nyelvre történő fordításának költsége azonban a házasulókat, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítőit terheli.

A Ket. szabályai szerint kell eljárni, amennyiben a külföldi fél magyarul nem ért és az eljárás során tolmács közreműködése szükséges. Tolmács közreműködésének mellőzésével felvett jognyilatkozaton minden esetben fel kell tüntetni, a nem magyar állampolgár házasuló, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítőjének azon nyilatkozatát, hogy a magyar nyelvet érti és beszéli.

Az anyakönyvvezető a házasságkötést, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás jegyzőkönyvét a becsatolt iratokkal együtt, kísérőlevéllel felterjeszti az államigazgatási hivatalhoz. A hivatal az iratanyagnak a hivatalhoz történő megérkezését követő 22 munkanapon belül elbírálja a bemutatott külföldi okiratokat és írásban közli az anyakönyvvezetővel, hogy azok a magyarországi házasságkötéshez, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez megfelelőek-e.

A házasságkötés legkorábbi időpontjára vonatkozó  harminc napos várakozási időt az anyakönyvvezető valamennyi irat, valamint az államigazgatási hivatal  nyilatkozatának az anyakönyvvezetőhöz történő visszaérkezésétől számítja. A várakozási idő letöltése alól - a házasulók kérelmére - a jegyző felmentést adhat.

Amennyiben a házasságot, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését a házasságkötési, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó szándék bejelentéséről készült jegyzőkönyv felvételétől számított 6 hónapon belül nem kötötték meg, illetőleg jegyezték be,  az egész eljárást meg kell ismételni.

Mi történik, ha a külföldi állampolgár nem tud tanúsítványt becsatolni?

Ebben az esetben a tanúsítvány becsatolása alóli felmentési kérelem megadását az együttesen és személyesen megjelenő házasulók, illetve bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők az illetékes anyakönyvvezetőnél kérelmezhetik, mely során többek között azt is bizonyítani kell, hogy a külföldi fél részére a tanúsítvány beszerzése elháríthatatlan akadályba ütközik.

Ennek oka lehet:

-   A külföldi házasuló, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítő személyes joga szerinti állam házassági, vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló tanúsítványt nem ad ki, ezt a tényt hazája illetékes hatósága által kiadott igazolással bizonyítja.

-   A külföldi házasuló, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítője a hazájában fennálló háborús helyzet miatt nem tudja beszerezni a tanúsítványt, melyről a Külügyminisztérium nyilatkozik.

Az anyakönyvvezető ez esetben is felveszi a házasságkötési, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről szóló jegyzőkönyvet, majd a tanúsítvány bemutatása alóli, indokolt felmentési kérelmet két példányos adatfelvételi íven rögzíti, melyet mindkét fél aláír az anyakönyvvezető előtt.

A kérelem illetéke 5000 forint, melyet az adatfelvételi íven, illetékbélyeg formájában kell leróni.

A kérelemhez csatolni kell a külföldi állampolgár születési anyakönyvi kivonatát, valamint a szabad családi állapotról szóló igazolást, hiteles magyar fordításban.

Az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar fordításban kell becsatolnia. A magyar hatóságok előtt folyó eljárásban többek között az a fordítás tekinthető hitelesnek, amelyet az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI), felhatalmazott magyar közjegyző, az arra jogosult magyar konzuli tisztviselő készített.

A külföldön kiállított okiratok elfogadhatósága kérdésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 52.§ (2) bekezdése előírja, hogy a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.  Szükség esetén, ebben a kérdésben a kérelem benyújtása során kérhető információ.

Az iratokat az anyakönyvvezető felterjeszti az államigazgatási hivatalhoz, aki a felmentés megadásáról határozattal dönt. A kérelem elutasítása esetén az államigazgatási hivatalnál benyújtandó fellebbezéssel lehet élni, melyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Hatósági Főosztályának Anyakönyvi Osztálya bírál el.

1. Módosították a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 10. §-át.

A módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy kettős (magyar és külföldi) állampolgárságú személyek névviselésére ne minden esetben a magyar névviselési szabályozás, hanem az érintett személy külföldi állampolgársága szerinti állam joga kerüljön alkalmazásra, ha ezt az érintett kéri.

A másik állam jogának megfelelően képzett név viselésére a névnek a magyar születési anyakönyvbe való bejegyzését követően kerülhet sor.

2. Hatályba lépett 2009. július 1-jén a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. tv.

A törvény 1.- 4. §-ai tartalmazzák az azonos neműek anyakönyvvezető előtt történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével összefüggő rendelkezéseket. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére a házasságkötés garanciális szabályainak mintájára határoz meg rendelkezéseket a törvény. Ennek megfelelően a regisztrált élettársi kapcsolat a házassághoz hasonlóan anyakönyvvezető előtt akaratnyilvánítással jön létre és a tényleges életközösség fennállásától függetlenül bíróság vagy közjegyző szüntetheti meg. Joghatásait illetően is általánosságban a Csjt. házasságra vonatkozó szabályai alkalmazandók azzal a különbséggel, hogy egyrészt együttesen nem fogadhatnak örökbe, másrészt arra sincs lehetőségük, hogy az egyik bejegyzett élettárs partnerének gyermekét örökbe fogadja, továbbá nem alkalmazhatóak esetükben a házassági névviselés szabályai, ill. az emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljárásoknak a házastársakra vonatkozó rendelkezései.

A Bétv. 2010. január 1-től be fogja vezetni az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását és rendelkezett a nyilvántartás alanyaival kapcsolatos szabályokról. Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását a közjegyzők fogják vezetni, a nyilvántartásba való bekerülést a közjegyző előtt tett jognyilatkozat alapozza meg. A közjegyzők által nyilvántartott élettársakra ún. „köztes” szabályokat állapít meg a Bétv. Ezzel a jogintézménnyel hazánkban a különféle jogcímeken való együttélések típusainak a száma ötre emelkedik: házasság; bejegyzett élettársi kapcsolat (bét.); közjegyző által nyilvántartott élettársi kapcsolat; nem nyilvántartott (de hatósági bizonyítvánnyal igazolható) élettársi kapcsolat; végül a Ptk. által szabályozott közös háztartásban élés.

3. 2009. június 28. napjától a 14 év alatti polgárok is elláthatóak személyazonosító igazolvánnyal, illetve a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványuk (lakcímigazolvány) adatai között - ilyen irányú kérelemre - a szülő(k)/törvényes képviselő(k) neve és telefonszáma is feltüntethető.

Az eljárást az  At.  41.§ (2) bekezdése, illetve a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI.24.) Korm. rendelet 16/A. § -a rendezi.

Az új szabályozás a Magyarországon született újszülött magyar állampolgár személyazonosító igazolvánnyal történő ellátását oly módon rendezi, hogy a szülő(k) (akár az anya, akár az apa önállóan) gyermeke/gyermekük részére első ízben már a kórházban (szülészeti intézetben) kérelmezhetik a személyazonosító igazolvány kiállítását a megfelelő dokumentumok kiállításával és a szülők által csatolt fényképpel.

Az anyakönyvvezető a gyermek születésének anyakönyvezését követően továbbítja a székhelye szerint illetékes okmányirodába. Az okmányiroda a kérelem érkeztetését követően kezdeményezi a személyazonosító igazolvány kiállítását, és intézkedik az elkészült igazolványnak a szülő(k) részére való kézbesítéséről.

A személyazonosító igazolvány fentiek szerinti kérelmezése csak az újszülöttek számára biztosított lehetőség, azzal élni csak a kórházban vagy az anyakönyvvezetőnél lehet mindaddig, amíg a gyermek felvétele a személyi adat - és lakcímnyilvántartásba meg nem történik (illetőleg a lakcímigazolvány iránti kérelem rögzítésre nem kerül).

A szülő(k)/törvényes képviselő(k) első ízben - ugyancsak a gyermek újszülött korában - a kórházban (szülészeti intézetben) kérelmezhetik, hogy gyermeke/gyermekük lakcímigazolványába a neve/nevük és telefonszáma/telefonszámuk bejegyzésre kerüljön. Ilyen esetben a személyazonosító igazolvány iránti kérelemhez hasonlóan, a törvényes képviselői név és telefonszám adatok lakcímigazolványon történő feltüntetése iránti kérelem továbbítására és feldolgozására is az anyakönyvvezető közreműködésével kerül sor.

A kérelem nyomtatványok kitöltése a szülők számára nem kötelező. illetve egymástól függetlenül kitölthetőek.

_____________________________________________________