Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal

Anyakönyvi igazgatás

_____________________________________________________

Anyakönyvi igazgatás

Az államigazgatási hivatal feladatai a fővárosi kerületi és települési önkormányzatok polgármesteri hivatalában, körjegyzőségében dolgozó anyakönyvvezetők tevékenységével kapcsolatban széleskörűek.

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (továbbiakban: At.) 3. § (1) bekezdése alapján az anyakönyvvezető tevékenysége felett az államigazgatási hivatal gyakorol felügyeletet.

A Hivatalnál végzett magyar és külföldi állampolgárokat érintő anyakönyvi eseményekről az At. 3. § (2) bekezdése alapján az államigazgatási hivatal - a felügyeleti és ellenőrzési tevékenységén túl - az anyakönyvi igazgatás területén az alábbi elsőfokú hatósági jogköröket gyakorolja:

kiadja az előírt feltételek megléte esetén a Magyarországon élő magyar állampolgár, hontalan, illetőleg menekültként elismert személy külföldön történő házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítványt,
felmentést adhat indokolt esetben nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén annak igazolása alól, hogy a nem magyar állampolgár házasuló házasságkötésének vagy a felek bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének személyes joga szerint nincs akadálya.

Ezekben az elsőfokú hatósági ügyekben a másodfokú hatósági jogkört az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörében eljárva, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Hatósági Főosztály Anyakönyvi Osztálya gyakorolja.

Az At. 3. § (2) bekezdésében biztosított másodfokú hatósági jogkörök és sajátos hatáskörök alapján az államigazgatási hivatal:

elrendeli - a hazai anyakönyvezés kivételével - az anyakönyvezést, ha annak alapja külföldi okirat vagy külföldi állampolgár által tett apai elismerés,
elbírálja a bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságát, amennyiben nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni,
beszerzi külföldről az anyakönyvi okiratokat, illetőleg külföldre továbbítja azokat,
másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik az anyakönyvvezető és a jegyző által hozott anyakönyvi tárgyú elsőfokú határozatok esetében

Az államigazgatási hivatal másodfokú határozata ellen további fellebbezésre nincs lehetőség, de jogszabálysértésre hivatkozva az államigazgatási ügyekben illetékes bíróságtól lehet kérni annak felülvizsgálatát.

Ü G Y L E Í R Á S O K

I. Ügytípus megnevezése:

HÁZASSÁGI TANÚSÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSA

A vonatkozó jogszabályok megnevezése:

- Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi. 17. törvényerejű rendelet.

- Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III.7.) BM rendelet.

- A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 37. §-a, a 38. § (3)-(4) bekezdése.

- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének X.4. pontja.

- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.).

A BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ LÉTESÍTÉSÉHEZ TANÚSÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSA

A vonatkozó jogszabályok megnevezése:

- Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi. 17. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésének f) pontja, és 23. §-a, valamint 26/D., 26/E. és 42/A. § (3) bekezdése.

- A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 37. §-a, a 38. § (3)-(4) bekezdése, továbbá 41/A. (1) és (2) bekezdése.

- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének X.4. pontja.

- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.).

Ügymenet leírása:

A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár, hontalan személy vagy menekültként elismert személy, a külföldön élő magyar állampolgár külföldön történő házasságkötése, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén az érintettnek a külföldi hatóság előtt tanúsítvánnyal kell igazolnia, hogy házasságkötésének, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a magyar jog szerint törvényes akadálya nincs.

A tanúsítvány kiadása iránti kérelmet a házasulandó, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését kérő személyesen a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye, érvényes bejelentett lakcím hiányában pedig az utolsó bejelentett lakcíme szerint illetékes anyakönyvvezetőnél nyújthatja be, aki azt haladéktalanul továbbítja az illetékes államigazgatási hivatalhoz.

Külföldön élő magyar állampolgár részére a tanúsítványt a lakóhelye szerint illetékes magyar konzuli tisztviselője állítja ki személyes kérelmét követően.

Az eljárás illetéke 5.000 Ft, melyet a kérelemre felragasztva, illetékbélyeg formájában kell leróni.

A kérelem benyújtásához szükséges iratok:

A magyar állampolgár

- Személyazonosságát és állampolgárságát igazoló okiratok

- születési anyakönyvi kivonat

- családi állapotát és névviselését igazoló okiratát: özvegy vagy elvált családi állapotú házasulandó esetén záradékolt házassági anyakönyvi kivonat; nőtlen, illetőleg hajadon családi állapotú házasulandó esetén a családi állapot tényét a központi személyiadat és lakcímnyilvántartás alapján az anyakönyvvezető ellenőrzi

A külföldi állampolgár

- személyazonosságát és állampolgárságát igazoló okiratok

- születési anyakönyvi kivonat

- családi állapotát igazoló okirat

- lakcím, illetve lakóhely igazolása (okirattal, vagy lakcímnyilvántartó igazolással)

Amennyiben a kérelemről készített jegyzőkönyv felvételekor a nem magyar állampolgár nem tartózkodik Magyarországon az illetékes külföldi hatóság (például, közjegyző, anyakönyvvezető,) előtt tett és hitelesített nyilatkozatát kell csatolni, amelyben kijelenti, hogy a megnevezett magyar állampolgárral tervezett házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének a reá irányadó személyes joga alapján legjobb tudomása szerint nincs törvényes akadálya.

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a külföldi házasulandó, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni kívánó személy születési családi és utónevét, házassági nevét, születésének helyét és idejét, nemét, családi állapotát, a szülők születési családi és utónevét, lakóhelyét és állampolgárságát.

Az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell benyújtani. A magyar hatóságok előtt folyó eljárásban többek között az a fordítás tekinthető hitelesnek, amelyet az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, a felhatalmazott magyar közjegyző, illetve az arra jogosult magyar konzuli tisztviselő készített.

A külföldön kiállított okiratok elfogadhatósága kérdésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 52.§ (2) bekezdése előírja, hogy a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. Szükség esetén, ebben a kérdésben a kérelem benyújtása során kérhető információ.

A tanúsítvány kiállítása céljából az anyakönyvvezető a kérelmet és annak mellékleteit, az államigazgatási hivatalhoz terjeszti fel. (A kérelmet nem lehet közvetlenül az államigazgatási hivatalnál előterjeszteni.)

A tanúsítványt az illetékes államigazgatási hivatal adja ki az anyakönyvvezető által megküldött kérelemben foglaltak és a csatolt okiratok megfelelőségének vizsgálatát követően. ( Az ügyek egyediségére való tekintettel a jelzett iratokon, adatokon túlmenően további irat becsatolására hívható fel a kérelmező a tényállás tisztázása céljából.)

A tanúsítvány kiállításának ügyintézési ideje 22 munkanap. (Az ügyintézési határidő az iratoknak az illetékes államigazgatási hivatalhoz történő megérkezésének napján kezdődik.)

A kérelmező a tanúsítványt - postai úton a kérelemben megadott magyarországi címre - kapja kézhez, de előzetes egyeztetés alapján, lehetőség van az okiratok személyes átvételére is.

A tanúsítvány hat hónapig érvényes. Ha a házasságot, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot ez idő alatt külföldön nem kötik meg, illetve létesítik, úgy új tanúsítvány iránti kérelmet kell benyújtani.

A külföldön házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését szándékozóknak célszerű időben tájékozódniuk arról, hogy a külföldön felhasználásra kerülő magyar okiratokra szükséges-e felülhitelesítés.

A tanúsítványt nem kell felülhitelesíteni, ha Magyarország, és a tanúsítvány felhasználási helye szerinti állam között az okiratok kölcsönös elfogadhatósága tárgyában kétoldalú megállapodás van érvényben.

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény - un. Apostille-egyezmény -kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet alapján felülhitelesítési záradékkal ellátott magyar okiratokat fogadnak el például: Belgiumban, Lettországban, Hollandiában, Portugáliában, Finnországban. A magyar házassági tanúsítványt a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya látja el Apostille bélyegzővel.

Nemzetközi megállapodás hiányában - felülhitelesítés nélkül - a viszonosság alapján fogadja el a magyar okiratokat jelenleg az USA, Ausztrália, Írország, Izland, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Spanyolország, Svájc, Svédország.

Diplomáciai felülhitelesítéssel fogadja el a magyar okiratokat a legtöbb, Európán kívüli állam. A diplomáciai felülhitelesítő bélyegzést az adott állam hazánkba akkreditált külképviselete, ennek hiányában a magyarországi konzuli ügyek vitelével megbízott – más országba akkreditált - külképviselete helyezi el a magyar okiraton.

Magyar állampolgár külföldön kötött házasságát, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését Magyarországon is anyakönyveztetni kell.

A hazai anyakönyvezést a lakóhely, annak hiányában tartózkodási hely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, illetőleg az illetékes konzuli tisztviselőnél kell kérni. A kérelmet és az egyéb szükséges iratokat az anyakönyvvezető a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Igazgatóságának Hazai Anyakönyvi Osztályához terjeszti fel hazai anyakönyvezésre.

II. Ügytípus megnevezése:

NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR MAGYARORSZÁGI HÁZASSÁGKÖTÉSE

A vonatkozó jogszabályok megnevezése:

- Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet

- Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM. rendelet

- A nemzetközi magánjogról szóló 1979 évi 13. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Nmjt.)

- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. mellékletének X.5. pontja

- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.)

- A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (továbbiakban:Csjt.)

NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR MAGYARORSZÁGI BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLATÁNAK LÉTESÍTÉSE

A vonatkozó jogszabályok megnevezése:

- Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet

- Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM. rendelet

- A nemzetközi magánjogról szóló 1979 évi 13. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Nmjt.)

- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv.

- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.)

Ügymenet leírása:

Amennyiben nem magyar állampolgár, vagy külföldön élő hontalan személy kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a személyes joga szerint nincs akadálya. A házasulók, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők személyes joga főszabályként az állampolgárságuk szerinti jog.

A házasság, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése érvényességének anyagi jogi feltételeit a házasulandóknak, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítőknek a házasságkötés, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése idején fennálló közös személyes joga szerint kell elbírálni. Ha a házasulók, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők személyes joga különböző, a házasság, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése csak akkor érvényes, ha annak anyagi jogi feltételei mindkét házasuló, vagy bejegyzett élettárs személyes joga szerint teljesülnek.

A házasságot, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését Magyarországon nem lehet megkötni, illetve bejegyezni, ha a házasságkötésnek, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a magyar jog szerint elháríthatatlan akadálya van.

A házasságkötés, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesülésének alaki kellékeire a hatályos magyar jogszabályok vonatkoznak.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nem akadálya, illetve annak érvényességét nem érinti, ha a leendő bejegyzett élettárs személyes joga az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának jogintézményét nem ismeri, feltéve, hogy

a) a magyar állampolgársággal nem rendelkező leendő bejegyzett élettárs igazolja, hogy személyes joga szerint a házasságkötésnek nem lenne akadálya, és

b) legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik.

Az a) pontban meghatározott igazolás alól az illetékes államigazgatási hivatal indokolt esetben felmentést adhat.

A külföldi állampolgárnak személyesen, a magyar házasuló, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítő féllel együtt kell bejelentenie házasságkötési, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékát a tervezett házasságkötés, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes anyakönyvvezető előtt, amiről jegyzőkönyv készül.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására a fővárosi kerületekben, a megyei jogú városokban, valamint a körzetközponti feladatokat ellátó más települési önkormányzat polgármesteri hivatalában működő anyakönyvvezetők jogosultak.

A házasulók vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők egyike – ha magyarországi lakcímmel nem rendelkezik szándékát írásban is bejelentheti az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető), illetve az illetékes magyar konzuli tisztviselő előtt tett hitelesített - hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott - nyilatkozattal. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell mindazon adatokat, amelyek a magyarországi anyakönyvezéshez szükségesek.

Az eljáráshoz szükséges iratok:

- Személyazonosság és állampolgárság igazolása: érvényes külföldi útlevél, vagy Európai Uniós országban élőnél a hazai hatósága által kiállított személyazonosító igazolvány (mely egyben úti okmány is), vagy magyar hatóság által - letelepedett, bevándorolt, menedékes, hontalan stb. részére - kiadott személyazonosító igazolvány, lakcímkártya.

- Családi állapot igazolása, ha azt a tanúsítvány nem tartalmazza, vagy a tanúsítvány bemutatása alól felmentést kérnek.

- Tanúsítvány, mely tartalmazza, hogy a külföldi állampolgár Magyarországon tervezett házasságkötésének, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének személyes joga alapján törvényes akadálya nincs. A tanúsítvány az abban feltüntetett ideig érvényes. Ha érvényességi időt nem tartalmaz, a kiállítástól számított hat hónapig fogadható el.

A tanúsítvány olyan közokirat, melyet a külföldi állam arra feljogosított szerve ad ki, igazolva a külföldi fél személyi adatait (születési családi és utónév, házassági név, születési hely és idő, szülők születési családi és utóneve), lakóhelyét, állampolgárságát, családi állapotát és azt, hogy a külföldi házasulónak, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítőjének a megnevezett magyar házasulóval, vagy a megnevezett bejegyzett élettársi kapcsolat létesítőjével való házasságkötése, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése az adott külföldi ország joga szerint nem ütközik akadályba.

Ha az anyakönyvbe bejegyzendő adatok a bemutatott okiratokkal nem igazoltak, vagy azok helyessége, valódisága kétséges, akkor az ügyféltől egyéb okirat is kérhető, illetve egyéb eljárás is lefolytatható.

Az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar fordításban kell becsatolnia. A magyar hatóságok előtt folyó eljárásban többek között az a fordítás tekinthető hitelesnek, amelyet az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI), felhatalmazott magyar közjegyző, az arra jogosult magyar konzuli tisztviselő készített.

A tanúsítványt diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell bemutatni, ha a viszonossági gyakorlat vagy nemzetközi szerződések ettől eltérően nem rendelkeznek. /I. ügytípus ügymenet leírásában részletesen megtalálható./

Az eljárás illetékmentes, az okiratok beszerzésének és magyar nyelvre történő fordításának költsége azonban a házasulókat, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítőit terheli.

A Ket. szabályai szerint kell eljárni, amennyiben a külföldi fél magyarul nem ért és az eljárás során tolmács közreműködése szükséges. Tolmács közreműködésének mellőzésével felvett jognyilatkozaton minden esetben fel kell tüntetni, a nem magyar állampolgár házasuló, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítőjének azon nyilatkozatát, hogy a magyar nyelvet érti és beszéli.

Az anyakönyvvezető a házasságkötést, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás jegyzőkönyvét a becsatolt iratokkal együtt, kísérőlevéllel felterjeszti az államigazgatási hivatalhoz. A hivatal az iratanyagnak a hivatalhoz történő megérkezését követő 22 munkanapon belül elbírálja a bemutatott külföldi okiratokat és írásban közli az anyakönyvvezetővel, hogy azok a magyarországi házasságkötéshez, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez megfelelőek-e.

A házasságkötés legkorábbi időpontjára vonatkozó harminc napos várakozási időt az anyakönyvvezető valamennyi irat, valamint az államigazgatási hivatal nyilatkozatának az anyakönyvvezetőhöz történő visszaérkezésétől számítja. A várakozási idő letöltése alól - a házasulók kérelmére - a jegyző felmentést adhat.

Amennyiben a házasságot, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését a házasságkötési, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó szándék bejelentéséről készült jegyzőkönyv felvételétől számított 6 hónapon belül nem kötötték meg, illetőleg jegyezték be, az egész eljárást meg kell ismételni.

Mi történik, ha a külföldi állampolgár nem tud tanúsítványt becsatolni?

Ebben az esetben a tanúsítvány becsatolása alóli felmentési kérelem megadását az együttesen és személyesen megjelenő házasulók, illetve bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők az illetékes anyakönyvvezetőnél kérelmezhetik, mely során többek között azt is bizonyítani kell, hogy a külföldi fél részére a tanúsítvány beszerzése elháríthatatlan akadályba ütközik.

Ennek oka lehet:

- A külföldi házasuló, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítő személyes joga szerinti állam házassági, vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló tanúsítványt nem ad ki, ezt a tényt hazája illetékes hatósága által kiadott igazolással bizonyítja.

- A külföldi házasuló, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítője a hazájában fennálló háborús helyzet miatt nem tudja beszerezni a tanúsítványt, melyről a Külügyminisztérium nyilatkozik.

Az anyakönyvvezető ez esetben is felveszi a házasságkötési, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről szóló jegyzőkönyvet, majd a tanúsítvány bemutatása alóli, indokolt felmentési kérelmet két példányos adatfelvételi íven rögzíti, melyet mindkét fél aláír az anyakönyvvezető előtt.

A kérelem illetéke 5000 forint, melyet az adatfelvételi íven, illetékbélyeg formájában kell leróni.

A kérelemhez csatolni kell a külföldi állampolgár születési anyakönyvi kivonatát, valamint a szabad családi állapotról szóló igazolást, hiteles magyar fordításban.

Az iratokat az anyakönyvvezető felterjeszti az államigazgatási hivatalhoz, aki a felmentés megadásáról határozattal dönt. A kérelem elutasítása esetén az államigazgatási hivatalnál benyújtandó fellebbezéssel lehet élni, melyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Hatósági Főosztályának Anyakönyvi Osztálya bírál el.

1. Módosították a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 10. §-át.

A módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy kettős (magyar és külföldi) állampolgárságú személyek névviselésére ne minden esetben a magyar névviselési szabályozás, hanem az érintett személy külföldi állampolgársága szerinti állam joga kerüljön alkalmazásra, ha ezt az érintett kéri.

A másik állam jogának megfelelően képzett név viselésére a névnek a magyar születési anyakönyvbe való bejegyzését követően kerülhet sor.

2. Hatályba lépett 2009. július 1-jén a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. tv.

A törvény 1.- 4. §-ai tartalmazzák az azonos neműek anyakönyvvezető előtt történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével összefüggő rendelkezéseket. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére a házasságkötés garanciális szabályainak mintájára határoz meg rendelkezéseket a törvény. Ennek megfelelően a regisztrált élettársi kapcsolat a házassághoz hasonlóan anyakönyvvezető előtt akaratnyilvánítással jön létre és a tényleges életközösség fennállásától függetlenül bíróság vagy közjegyző szüntetheti meg. Joghatásait illetően is általánosságban a Csjt. házasságra vonatkozó szabályai alkalmazandók azzal a különbséggel, hogy egyrészt együttesen nem fogadhatnak örökbe, másrészt arra sincs lehetőségük, hogy az egyik bejegyzett élettárs partnerének gyermekét örökbe fogadja, továbbá nem alkalmazhatóak esetükben a házassági névviselés szabályai, ill. az emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljárásoknak a házastársakra vonatkozó rendelkezései.

A Bétv. 2010. január 1-től be fogja vezetni az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását és rendelkezett a nyilvántartás alanyaival kapcsolatos szabályokról. Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását a közjegyzők fogják vezetni, a nyilvántartásba való bekerülést a közjegyző előtt tett jognyilatkozat alapozza meg. A közjegyzők által nyilvántartott élettársakra ún. „köztes” szabályokat állapít meg a Bétv. Ezzel a jogintézménnyel hazánkban a különféle jogcímeken való együttélések típusainak a száma ötre emelkedik: házasság; bejegyzett élettársi kapcsolat (bét.); közjegyző által nyilvántartott élettársi kapcsolat; nem nyilvántartott (de hatósági bizonyítvánnyal igazolható) élettársi kapcsolat; végül a Ptk. által szabályozott közös háztartásban élés.

3. 2009. június 28. napjától a 14 év alatti polgárok is elláthatóak személyazonosító igazolvánnyal, illetve a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványuk (lakcímigazolvány) adatai között - ilyen irányú kérelemre - a szülő(k)/törvényes képviselő(k) neve és telefonszáma is feltüntethető.

Az eljárást az At. 41.§ (2) bekezdése, illetve a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI.24.) Korm. rendelet 16/A. § -a rendezi.

Az új szabályozás a Magyarországon született újszülött magyar állampolgár személyazonosító igazolvánnyal történő ellátását oly módon rendezi, hogy a szülő(k) (akár az anya, akár az apa önállóan) gyermeke/gyermekük részére első ízben már a kórházban (szülészeti intézetben) kérelmezhetik a személyazonosító igazolvány kiállítását a megfelelő dokumentumok kiállításával és a szülők által csatolt fényképpel.

Az anyakönyvvezető a gyermek születésének anyakönyvezését követően továbbítja a székhelye szerint illetékes okmányirodába. Az okmányiroda a kérelem érkeztetését követően kezdeményezi a személyazonosító igazolvány kiállítását, és intézkedik az elkészült igazolványnak a szülő(k) részére való kézbesítéséről.

A személyazonosító igazolvány fentiek szerinti kérelmezése csak az újszülöttek számára biztosított lehetőség, azzal élni csak a kórházban vagy az anyakönyvvezetőnél lehet mindaddig, amíg a gyermek felvétele a személyi adat - és lakcímnyilvántartásba meg nem történik (illetőleg a lakcímigazolvány iránti kérelem rögzítésre nem kerül).

A szülő(k)/törvényes képviselő(k) első ízben - ugyancsak a gyermek újszülött korában - a kórházban (szülészeti intézetben) kérelmezhetik, hogy gyermeke/gyermekük lakcímigazolványába a neve/nevük és telefonszáma/telefonszámuk bejegyzésre kerüljön. Ilyen esetben a személyazonosító igazolvány iránti kérelemhez hasonlóan, a törvényes képviselői név és telefonszám adatok lakcímigazolványon történő feltüntetése iránti kérelem továbbítására és feldolgozására is az anyakönyvvezető közreműködésével kerül sor.

A kérelem nyomtatványok kitöltése a szülők számára nem kötelező. illetve egymástól függetlenül kitölthetőek.

A jogszabályok szerint szükséges életkortól függetlenül, személyazonosításra alkalmas okmánnyal (kiskorúak esetében alapvetően személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel) való rendelkezés.

_____________________________________________________

Letöltési segédlet Technikai ajánlás Moderálás Impresszum Adatvédelem Webmester